A kenyérsütés egy vissza-vissza térő dolog az életemben. Már évek óta próbálkozom jó kenyeret sütni. Valahogy sosem jön össze. Vagy ha sikerül is, legközelebb tuti nem lesz jó, hiába csinálok mindent ugyanúgy, mint előzőleg. Próbáltam már kenyérsütő gépben, sütőben légkeveréssel, légkeverés nélkül, párásított sütőtérben. Legtöbb esetben kudarc volt a végeredmény. Ha mégis sikerült, a héja lett olyan kemény, hogy nem lehetett elharapni. Néhány hete azonban megtörtént az áttörés. Már sokadjára sütök szebbnél szebb, finomabbnál finomabb kenyereket. A titok úgy gondolom, hogy a kovászban rejlik. Felcseréltem ugyanis az élesztőt kovászra. Az élesztővel készült sütiktől állandóan felpuffadtam. Nem is akárhogyan. Szabályosan görcseim voltak egy-két szelet elfogyasztása után. Így jutottam oda, hogy utánanézek…