-
Az utolsó pillanatban
Még sosem kezdődött így a karácsonyunk. Ilyen felkészületlenül. Legalábbis fenyőfa ügyben. Történt ugyanis, hogy 24-én reggel gyorsan elintéztem a bevásárlást. Kellett még ez meg az, na. Egy kis kenyér és zöldségféle. Amint azt a körülmények is mutatják, nem voltam ezzel egyedül. Röpke egy óra alatt sikerült is elintéznem a bevásárlást. Itthon gyorsan lepakoltam, máris irány a kamra, hogy előszedjem jó öreg fenyőfánkat. Igen, a műanyag fenyőfát, amit már vagy 10 éve használunk. Előnye, hogy három részből lehet összerakni. Ezen oknál fogva nagyon praktikusnak bizonyult az elmúlt években. Hiszen volt már az asztal tetején is, mikor legkisebb lánykánk kicsi volt. Ekkor csak a két felső elem volt összerakva. Ez lett volna…
-
Nem kell eltuazni a hegyekbe
Mikor reggelre mindent hó borított, ez a mondat jutott az eszembe. Néhány napja beszéltük kolléganőmmel, ha azt akarjuk, hogy a gyerekek havat lássanak, el kell utaznunk a hegyekbe. Na, ezt most megúsztuk. Helyette van hólapátolás, és latyak. Délelőtt sikerül egy kicsit szánkózni. Igaz, csak a boltig mentünk, meg vissza. Annak is egy részét betonon. Nagyon jó, hogy takarítják az utakat, de a szánkó bizony nem csúszik rajta. Sajnos a domboldalba sem tudtunk kimenni szánkózni. Kárpótolt azonban a karácsonyi vásár színes forgataga, a kürtős kalács finom illata, amit gyorsan be is szereztünk. És nem utolsó sorban a nagycsoportos ovisok műsora, amiben Petrám is szerepelt. Már alig várta, hogy hazaérjünk, és nekifoghasson…
Ezeket is érdemes megnézni
Az első kiesett fog és a fogtündér
Varázslatos pixelek
Végre egy szabad este!
