Az utolsó pillanatban

Még sosem kezdődött így a karácsonyunk. Ilyen felkészületlenül. Legalábbis fenyőfa ügyben.

Történt ugyanis, hogy 24-én reggel gyorsan elintéztem a bevásárlást. Kellett még ez meg az, na. Egy kis kenyér és zöldségféle. Amint azt a körülmények is mutatják, nem voltam ezzel egyedül. Röpke egy óra alatt sikerült is elintéznem a bevásárlást.

Itthon gyorsan lepakoltam, máris irány a kamra, hogy előszedjem jó öreg fenyőfánkat. Igen, a műanyag fenyőfát, amit már vagy 10 éve használunk. Előnye, hogy három részből lehet összerakni. Ezen oknál fogva nagyon praktikusnak bizonyult az elmúlt években. Hiszen volt már az asztal tetején is, mikor legkisebb lánykánk kicsi volt. Ekkor csak a két felső elem volt összerakva. Ez lett volna nálunk az utolsó karácsonya. Az volt a tervem, hogy a lánykám osztályának ajándékozom.

Megfogtam a fekete zsákot, amibe tavaly beletettük. Darabokba hullott szét, mikor fel akartam emelni. Ekkor még csak arra gondoltam, hogy oda a zsák. Sajnos azonban nem csak a zsák lett oda, hanem a fenyő is.

Ősszel találtunk néhány rágcsálót a kamrában. Sajnos most kiderült, hogy a műanyag fenyőfát is előszeretettel használták a fogaik koptatására. Sok kárt ugyan nem tettek a fában, volt némi kihulló hulladék, ez még nem is lett volna baj. De a bűz, ami a fából áradt, elviselhetetlen volt! Talán ebben tanyáztak. Pfúj!

Hirtelen, néhány másodpercre úrrá lett  rajtam a pánik. December 24-én 10 óra tájban honnan a fenéből szerzek fenyőfát! Mivel egy nagycsaládban nem lehet sokat vacakolni, edzett memóriám gyorsan a megoldások kigondolására kapcsolt.

A “mozi” előtt árultak még fát? Jártam arra reggel, de már nem emlékszem, hogy kint volt e még az árus. A szintén útba eső kocsma előtt már napokkal ezelőtt elfogyott. Ez feltűnt már korábban, hogy már nincs tele a fél utca fenyővel. Akkor irány az utcánkban levő kisbolt, abban volt minden bizodalmam.

B terv, ha nem lesz fenyő, elhozom a kirakati díszként szolgáló kb. 80cm-es fehér fát.

Láss csodát! Kettő, azaz kettő fenyő is volt még a bolt előtt. Ráadásul akkora, hogy le kellett vágni a tetejéből, hogy beférjen a szobába.

Kicsit formátlan, kicsit ágtalan, de a miénk. És isteni fenyő illat van a szobában.

Jöhet a Jézuska!

Szeretettel: Edi

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!

Látogass meg a facebookon és az instagrammon is!