Hiszti

A hiszti egy “nehéz eset”. Talán az egyik legnehezebb. Ez nálam is így van. Viszont, mióta az öleléses módszert alkalmazom, sokkal könnyebb. Bár tudtam volna korábban, nem csak a harmadik gyereknél! Viszont, hogy nyugtassam magam, az első két gyerekem nem volt olyan hisztis, mint a harmadik.

Találtam egy nagyon jó kis verset az Anya, ha jó blog írójától, ami szerintem mindent elmond. Ebben minden benne van. Olvasd szeretettel!

Hisz Ti nem értitek, mit érzek éppen!

Hisz Ti nem látjátok, mi tombol bennem!

Hisz Ti nem érzitek, mire van szükségem!

Hisz Ti nem tudjátok, miért vagyok ilyen!

 

Hisz Ti akartok túlkiabálni!

Hisz Ti próbáltok csak magyarázni!

Hisz Ti kezditek a karomat rángatni!

Hisz Ti akarjátok az ajtót rám csukni!

Csak öleljetek át, hogy érezzem, így is szerettek!

Ne kiabáljatok, nem hallom úgy sem, épp tombolok!

Beszéljetek hozzám halkan, hogy megnyugodjon a lelkem!

Figyeljetek rám, hogy tudjátok, miért vagyok ilyen!

Legyetek türelmesek velem, Nektek is ez esne jól!

Hadd adjam ki magamból a viharomat, és aztán jobban leszek!

Ne hagyjatok magamra, szükségem van Rátok!

Ne magyarázzatok, mert akkor azt érzem, rossz vagyok.

 

Hisz Ti vagytok a felnőttek, én csak egy gyerek,

Tőletek tanulom az egész életet.

 

(AnyaHaJó vers, írta: G. Papp Júlia)