Határok és állandóság

Dolgok, amelyeket az anyaságról tanultam (vagy legalábbis a saját anyaságomról) az utóbbi három évben:

1. Hazudtak neked, amikor azt mondták, hogy a legfontosabbak a határok és az állandóság. A legfontosabb a rugalmasság! Fogadd el a káoszt! Minden állandóan változik: a Te szükségleteid és a gyermeked szükségletei is. Ha nem fogadod el a változást, szenvedni fogsz. Minél jobban ragaszkodsz ahhoz a szabályhoz, ami már nem működik, a stressz szinted annál jobban emelkedik majd. Fogadd tárt karokkal a káoszt, ami maga a világ, és azt a felfoghatatlan folyamatot, ami a növekedés és a fejlődés. Mint ahogyan egy okos nő – Miriam Keden – mondta valaha: “Szabályok és határok azért vannak, hogy könnyítsenek az életeden. Ha nehezítik az életedet, akkor itt az idő megváltoztatni őket.”

2. Mindenkinek mindig lesz mit mondania. (Mint például az előző bekezdésről…) Arról, ha szoptatsz vagy sem, és meddig, az alvási szokásokról, az evésről… és mindenkit csak a jó szándék vezérel. Néhány dologra valóban érdemes odafigyelned. Ám ilyenkor voltaképpen mindenki saját magáról beszél, a saját szülőségéről, a saját szüleiről, a saját félelmeiről… Sokszor kapsz majd a fejedre a döntéseidért (még ha ezek udvarias, szerető és törődő ütögetések is). Meg kell tanulnod figyelmesen hallgatni, köszönetet mondani a törődésért, s csak azzal foglalkozni, amit az elmondottakból helyesnek tartasz. Hiszen, amikor hajnali három óra van, és csak Te és a síró gyermeked vagytok a szobában, nem segítenek a cikkek, a tanácsadók és a tanácsok. Ilyenkor teljes valódban jelen kell lenned, felszínre kell hoznod a mélyből valamiféle ösztönt, megérzést és tenned kell valamit.

3. Látnod kell önmagad! Látod majd, hogy gyermeked egyre többet és többet sajátít el tőled-belőled, csodálatos dolgokat, és kevésbé csodálatosakat… Talán 3 év után észreveszed, hogy olyan gyermeked van, aki nem képes kiállni saját magáért, amikor valaki meglöki a csúszdán. Vagy sír, amikor mérgesen szólnak hozzá. Vagy odavan a csokiért és a mobiltelefonért, és nem szereti visszatenni a dolgokat a helyükre….Hmm. Ez kezd ismerősen csengeni. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy azért, hogy szeresd és elfogadd őt pontosan olyannak amilyen, nagyban segíteni fog, ha gyakorlod saját magad szeretését és elfogadását.

4. Rengeteg hibát fogsz elkövetni. Akarsz hallani valami még rémesebbet? Nem fogod tudni, hogy ezek hibák. Csak néhány év múlva. Mint ahogyan Jerry Seinfeld mondta egyszer: „Azok a dolgok, amelyekről azt gondolod, hogy ártanak a gyermekeidnek, nem azok, amelyek végül is igazából ártani fognak nekik…” Szeretnél hallani valami vigasztalót? Ez nem igazán számít. Te sem vagy tökéletes és a gyermeked sem az, és ez csodálatos. Tanuld meg elfogadni, hogy a fogyatékosságaid azok, amelyek különlegessé tesznek téged. Te egy különleges anya vagy, tökéletes pontosan a saját gyermeked számára.

5. A nap végén mindig egy kis lelkiismeret furdalást fogsz érezni valami miatt. Azért, mert türelmetlen voltál a parkban, amikor nem akart leszállni a hintáról, mintha csak pillanatragasztóval odaragasztották volna, és Te erélyesen rászóltál. Egy süti miatt, amiből végül kettőt adtál neki. Azért, mert rákiabáltál, hogy menjen már aludni. Azért, mert fáradt voltál és kimerült. Azért, mert elesett a parkban, és nem voltál mellette, hogy ezt megakadályozd. Még egy majdnem tökéletes nap után is az agyad újra és újra visszajátssza ezt a röpke percet (vagy azt a kettőt, hármat vagy húszat) amivel elégedetlen vagy. Hozzá kell szoktatnod az agyad, hogy összpontosítson arra, amit jól csináltál aznap. Tegyél így, mert akkor a gyermeked is ezt fogja tenni.

6. Végül pedig, a nap végén soha, de soha ne bánd meg, ha szorosan megölelted a gyermeked, megpusziltad, ne sajnáld az időt, amikor játszottál vele, vagy a földön ülve kukoricapelyhet ettetek. Soha, semmiképp ne sajnáld ezekre az időt!

Próbálj minderre emlékezni holnap is, jó?

A hozzászólásodban írj arról, hogy Te mit tanultál az anyaságod során! És természetesen oszd meg nyugodtan ezt a bejegyzést, hogy még több szülő lássa: nincs egyedül ebben a káoszban…  😊

Szeretettel: Edi

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!

Látogass meg a facebookon és az instagrammon is!